A tápanyagokról

   „Az vagy, amit megeszel.”

Az átlagember táplálkozására többnyire sajnos a következő három dolog jellemző. Nemtörődömség, tájékozatlanság, gasztronómia szemlélet. Az étrend leginkább készétel centrikus, nem érdekeli őket, hogy mit tartalmaz, vagy hogy egyáltalán jót tesz- e neki, csak az számit, hogy jól lakjon és elégedett legyen az ízével. A többséget nem foglalkoztatja, hogy az elfogyasztott étel milyen tápanyagokat tartalmaz, csak hogy finom legyen. Az étkezés rendszertelen, illetve a szabványos jól betanult reggeli – ebéd - vacsora hármasra épül.

Szerintem ezt a „luxust” egy sportoló, vagy egy olyan ember, aki saját teste iránt felelőséggel viseltetik, nem engedheti meg magának. A táplálkozásnak alapvetően tápanyag és alapanyag centrikusnak kell lennie,de ez természetesen nem zárja ki azt, hogy finomat együnk.

A megfelelő minőségű alapanyagokból készült ételek révén, megfelelő minőségű tápanyagokat kell bevinni a szervezetbe a nap folyamán. Hogy miből mennyit, az függ az egyéni igényektől, testünk állapotától, az elérni kívánt célunktól, valamint életvitelünktől.

A tápanyagokat két fő csoportra oszthatjuk. Makro- és mikrotápanyagok. Az előbbibe tartoznak a fehérjék, szénhidrátok és zsírok, míg a vitaminok és ásványi anyagok a mikrotápanyagok csoportját erősítik. Itt említsük meg a víz fontosságát is, hiszen a testünk kétharmada ebből épül fel, ezért semmiképpen sem elhanyagolható a napi folyadékbevitel jelentősége.

Egyszerű a képlet. Ismernünk kell saját testünknek és ennek függvényében kell étkezni, figyelve a makro és mikro tápanyagok megfelelő mennyiségére. Mikor táplálkozásról kezdek el beszélni, gyakran hallom, „De hát változatosan kell étkezni”. A hétköznapi ember táplálkozása valóban változatos. Hol ez, hol az hiányzik belőle, jellemzően túl sok szénhidrát és túl sok zsír túl fogyasztás párosul túl kicsi fehérje bevitel mellé, így a szervezet sosem kapja meg a számára fontos anyagokat, amiből építkezhet. Mindegy hogy egyik nap makaróni, másik nap zsíros kenyér, harmadik nap hamburger vagy tészta, vagy akármi van az étlapon, ha változatosan hiányos. Biológiai szempontból a szervezetnek mindig ugyanazok a makró és mikrotápanyagokra van szüksége. Az ételek és az elkészítésükhöz használt alapanyagok minősége a döntő. A szervezet ugyanis jelzi, hogy ha rossz minőségű ételt fogyasztottunk, s teszi ezt rendszerint éhséggel.  Ekkor újból gyenge minőségű kaját eszünk és már is bele estünk az ördögi körforgásba, amiben tömjük magunkba a sok felesleges anyagot. Ennek kell véget vetni, mielőtt komoly egészségügyi problémákat okoz. Arról nem beszélve, hogy egy sportoló szervezete számára szükséges tápanyagokat, a hétköznapi táplálkozás nem csak hogy félig meddig, de egyáltalán nem fedezi. Teljesen másképp kell kialakítani egy testmozgást nem végző, és egy sportot rendszeresen űző ember étrendjét.

Nézzük kicsit most a mikrotápanyagokat. Gyakran hallok olyat emberektől, hogy a vitaminkészítmények hizlalnak. Ezen mindig egy rövid mosolyra csal, ha belegondolunk ,hogy lehet az ,hogy valaki azt gondolja, hogy egy kis tablettától hízik el, nem pedig attól a kiló zsíros kenyértől, amit benyomott mellé. Ez nem így működik. Egy megfelelő multi-vitamin készítmény helyre állítja a szervezet mikrotápanyag egyensúlyát, aminek egyik eredménye, hogy a létrejön a szervezet igénye a jó minőségű makrotápanyagokra. Mivel az átlagos étrend nem tartalmazza ezeket, hanem többnyire csak fölös dolgokat, ezért ezt a szervezet szépen elraktározza, és a már korábban is említett módon, éhséggel jelzi, hogy hiány van. Ha ezután nem a szükséges makrotápanyagokat fogyasztjuk, akkor a szervezet ismét raktároz és jelez, hogy még mindig hiány van, és ismét bele kerültünk az ördögi körbe.

Ott van még a kalória szó, amivel szeretnek dobálózni. A kilokalória (kcal) a tápanyagok energiatartalmára vonatkozik. Személy szerint csak egy viszonyítási értékként tekintek erre, ugyanis nem kalóriát eszünk, hanem ételeket, amik tápanyagokra bontódnak.

A táplálkozás energetikai szempontból úgy néz ki, hogy a szervezetnek van egy energia igénye, amit megfelelő formában ki kell elégíteni. Ha ez nem teljesül, akkor a szervezet elkezdi önmagát lebontani, és először a legkönnyebben lebontható részhez az izmokhoz fog nyúlni. Ezért lehet az, hogy valaki hiába eszik keveset, az nem feltétlen jelent fogyást. Tehát a kalória számolgatása önmagában semmit sem jelent, ha mellé nem társul a makro- és mikrotápanyagok helyes aránya. Az az a kevés rossz is rossz ebben az esetben.

Úgy gondolom, hogy az első lépés az egészséges táplálkozás felé, hogyha átalakítjuk a étkezési szemléletünket, és nem a kész étel lesz a fő szempont, hanem a felhasznált alapanyagok és azok minősége és azon túlmenően a tápanyag tartalma. Igyekeznünk kell a feldolgozott és finomított élelmiszerek minimálisra szorítására, és több, lehetőleg saját magunk által készített nutriensekben gazdag ételt kell fogyasztanunk. Változtatni kell, mert aki nem teszi, emelkedő pályára állít számtalan egészségügyi kockázatot,és előbb utóbb megjelennek az ezzel kapcsolatos problémák. Itt az ideje megtenni az lépést!